A nádudvari vasút története – egy eltűnt mellékvonal emlékezete
A 20. század elején a magyar Alföld számos települése számára a vasút jelentette a fejlődés kulcsát. Nádudvar esetében sem volt ez másként: a település bekapcsolása az országos vasúthálózatba új gazdasági és társadalmi lehetőségeket nyitott meg. A történet azonban nemcsak egy vonal megszületéséről, hanem annak megszűnéséről és részleges újjászületéséről is szól.
A helyiérdekű vasút létrehozásának gondolata a századforduló környékén merült fel. A Kaba felől kiágazó vonal megépítésére a Kaba–Nádudvari HÉV társaság kapott engedélyt a Kereskedelmi Minisztériumtól. A beruházás gyorsasága ma is figyelemre méltó: a síkvidéki, viszonylag egyszerű nyomvonalú vasutat mindössze két hónap alatt építették meg. Az így létrejött, Nádudvaron csonkán végződő vonalat 1904. június 1-jén adták át a forgalomnak.
A vasút műszaki kialakítása tükrözte a korabeli helyiérdekű vonalak egyszerűségét. A pálya kevés földmunkával készült, felépítménye 9 méter hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, úgynevezett „i” jelű sínekből állt. A síneket vágánymezőnként 13 darab talpfára fektették, az ágyazat pedig homokos kavicsból készült. Ez a szerkezet elegendő volt a mérsékelt forgalom kiszolgálására, amely főként személyszállításból állt.
A vonal évtizedeken át szolgálta a környék lakóit, ám a közúti közlekedés térnyerése és a gazdasági változások fokozatosan csökkentették jelentőségét. Ennek következtében a személyszállítást 1971. december 31-én megszüntették. Ez egy korszak végét jelentette Nádudvar életében: a vasút, amely egykor a fejlődés motorja volt, elvesztette eredeti szerepét.
A bezárást követően a pályát felszedték, így a vonal teljesen eltűnt a tájból. A történet azonban itt nem ért véget. 1985-ben, az agrárgazdaság igényeihez igazodva, a vonal egy részét – mintegy 9,7 kilométer hosszan – iparvágányként újjáépítették. Az új pálya már korszerűbb műszaki megoldásokkal készült: 48 kg-os síneket használtak, betonaljakkal és zúzottkő ágyazattal. Ez az újjáépítés azonban már nem érintette az egykori nádudvari állomás területét; az iparvágányok attól mintegy 500 méterre érnek véget.
