Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
A katolikus templomokban a legtöbb helyen sötétedés után, de mindenképpen az esti órákban veszi kezdetét a vigília szentmise, melynek lényegi részei a 4. század óta változatlanok: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MIT-hez eljuttatott közleményében.
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A templom előtt végzett tűzszentelési szertartás után a hívek bevonulnak a templomba, majd következik a Krisztust jelképező húsvéti gyertya meggyújtása
– írták.
A glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők.
Az igeliturgia, az olvasmányok és az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének.
A vigíliát az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.
A világegyház legnagyobb ünnepén, húsvétkor, a hívők közössége Krisztus győzedelmes feltámadását, a halál legyőzését, a megváltást ünnepli. Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket mutatnak be minden templomban, és hirdetik, hogy az Üdvözítő „Feltámadt, valóban feltámadt”, és Isten irgalmas szeretete győzött a bűn és a halál felett – olvasható az MKPK közleményében.
